− Magyarországon korlátosak a privátbanki piac növekedési lehetőségei. Léteznek kitörési pontok?

− Az elmúlt időszakban felértékelődött a befektetési tanácsadás jelentősége. A kamatviszonyok alakulása miatt a vagyonos lakossági ügyfelek már nem elégedettek az eddig megszokott instrumentumokkal és azok hozamaival, így nyitottak a privátbanki szolgáltatásokra. Támogatjuk, hogy a lakossági banki ügyfelek megtakarításaikat áthozzák a privátbankba, ahol a minőség szempontjából jóval magasabb színvonalú kiszolgálással találkozhatnak. Ennek a szintnek a folyamatos fenntartása jelenti az igazi kihívást, de számunkra ügyfeleink elégedettsége az első. Ők emiatt gyakorta jó hírünket is keltik baráti társaságukban, bővítve a nekünk bizalmat szavazók körét. Látok perspektívát a külföldi befektetőkben is, akik főképp tőlünk keletebbre fekvő, fejletlenebb, gyengébb minőségű privátbanki szolgáltatásokat nyújtó piacokról indulva keresnek valami jobbat.

− Mennyire lehet egyedi a privátbanki kiszolgálás?

− Nincs két egyforma ügyfél, nincs két egyforma élethelyzet. Az MKB-nál kezdetektől fogva egyéni élethelyzetre szabtuk privátbanki szolgáltatásunkat, ez alapján segítettük ügyfeleink portfólióépítését, így az egyediség kérdése nem újdonság. Bizonyos mértékig ismernünk kell a partner jövőbeli terveit is, hogy méretre szabott tanáccsal szolgálhassunk, és egy adott élethelyzet változásakor, az információk birtokában, azonnal reagálhatunk is a kihívásokra.

− Miként hatnak a gazdasági és jogi keretrendszer változásai az üzletmenetre és a befektetési tanácsadásra? Történt szemléletváltás?

− Az állományok növekednek, noha ennek üteme valamelyest lassult. Vagyonosabb ügyfeleknél ez a trend talán kevésbé érzékelhető. Azt látjuk, hogy manapság nincsenek a korábbiakban megszokott mértékű osztalékkifizetések, a hosszabb távon tervező ügyfeleknek ugyanakkor nagy lehetőségeket tartogat a reálgazdaság, és előbb-utóbb például az ingatlanbefektetések is megtérülnek. Azt szorgalmazzuk, hogy ügyfeleink gyors likviditású eszközökben tartsák vagyonuk bizonyos hányadát, így azonnal képesek reagálni a változásokra. Ügyféloldalon nagyon jelentős szemléletváltást nem érzékelek: továbbra is maximális profitot szeretnének minimális kockázattal. Jelenleg egy fejlődési folyamat zajlik, az ügyfeleknek meg kell szokniuk egy új termékkört, befektetési eszköztárat. A szolgáltatók között ugyanakkor mindenki ráébredt: informatikai és személyzeti oldalon elengedhetetlen a fejlesztés. Büszkeséggel tölt el, amikor olyan ügyfeleink, akik más privátbanki szolgáltatókkal is kapcsolatban állnak, megkeresnek és állítják, nálunk találkoztak a legfelkészültebb tanácsadókkal. Ezért hiszem, a privátbanki szolgáltatásoknál kulcskérdés a tanácsadói állomány és annak fejlesztése.

− Milyen változást hozott a jegybanki kamatcsökkentési trend az ügyfélportfó­liókban?

− Az MKB Private Banking továbbra is hangsúlyozottan konzervatív befektetési politikát követ. A kamatcsökkentés miatt az eszköztárat bővíteni kell. A portfólió 20-25 százalékéval szükségszerű nyitnunk a mérsékelten kockázatos befektetési instrumentumok irányába. A portfóliók változása nem drasztikus, ugyanakkor látunk némi eltolódást a sokféle betét felől a befektetések irányába. A forint- és devizaalapú értékpapírok (befektetési alapok, állampapírok, strukturált kötvények) még nem vették át a vezető szerepet a portfóliónkban, amelynek oka bizonyos eszközhányadok likviden tartása is. Az állományok devizanem szerinti összetételét illetően elmondhatom, azok fele forintban denominált, ami egészséges arány. A jövőben várhatóan a deviza irányába fogunk elmozdulni.

− Hogyan reagáltak a privátbanki ügyfelek a tranzakciós illeték bevezetésére?

− Ennek természetesen az ügyfeleink sem örültek. A privátbanki szolgáltatási díjak jóval kisebb tételt jelentenek a jogszabályban megszabott mértékű illetéknél. Ennek az lehet a negatív következménye, hogy egyes privátbanki ügyfelek − a külkereskedelmi cégekhez hasonlóan − elviszik forgalmukat az országból. Nálunk ez szerencsére nem jellemző.