Mintegy 350 vállalatnak kell minden tonna kibocsátott szén-dioxid után 23 ausztrál dollár (18,60 euró) adót fizetnie. Ez több mint kétszerese az uniós értéknek, ahol jelenleg tonnánként 8,15 euró a szén-dioxid tonnájának ára a kvótakereskedelemben. Az adó 25,40 ausztrál dollárra (20,30 euró) emelkedik 2015-ig, amikor az ország a tervek szerint csatlakozik a nemzetközi kvótakereskedelemhez.

Nem biztos azonban, hogy akkor lesz még kvóta, mert a konzervatív ellenzék jelezte, hogy ha kormányra kerül, azonnal eltörli az adót.

A munkáspárti kormány döntését ugyanis heves vita kíséri. Julia Gillard miniszterelnök "Ausztrália jövője szempontjából döntő fontosságúnak" nevezte a lépést, ami segít lefékezni a globális felmelegedést és a megújuló energiaforrások fejlesztésére ösztönöz. Az ellenzék viszont azzal érvel, hogy az adó növeli a megélhetési költségeket, mert a vállalatok át fogják hárítani a fogyasztókra. Az ellenzők kutatóintézetek felméréseire hivatkoznak, amelyek szerint az adó 0,7 százalékkal növeli az inflációs rátát a következő egy évben.

Sydneyben tízezrek vonultak az utcára, akiket az bosszantott fel, hogy az adót a miniszterelnök korábbi kifejezett ígérete ellenére vezették be. A 2010-es választási kampányban Julia Gillard kijelentette, hogy megválasztása esetén nem lesz ilyen adó.

Ausztrália a globális szén-dioxid-kibocsátásnak csak 1,5 százalékáért felel, de egy főre számítva az első helyen áll a fejlett ipari országok között, mert a villamos energia 80 százalékát szénerőművekből nyerik.

A hivatalos lista alapján a legtöbbe, 467 millió ausztrál dollárba (377 millió euró) a Macquarie Generation energiaipari cégnek fog kerülni az adó, de még a 35. helyen álló Qantas légitársaság is 101 millió dollárt (80 millió euró) fizet.