Alapesetben visszajár a pluszban befizetett áfa, ám ha a cég valamely beszerzése ellenértékét még nem fizette meg partnerének, az ezen ügylet keretében felszámítandó áfát nem kaphatja meg. Csak akkor lesz visszaigényelhető az összeg a következő elszámolási időszakban, ha a számlát kifizették − ha nem, újabb csúszás következik.

A bizottság szerint ez nincs összhangban az uniós irányelvvel. Egyrészt vég nélkül halasztható a visszaigénylés érvényesítése, másrészt a másik oldalról nézve a társaságoknak kötelezően be kell fizetniük az áfát az általuk nyújtott szolgáltatás, értékesítés után. Vagyis az áfát beszedi az állam, de visszaadni csak adott feltételek teljesülése mellett hajlandó.

Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Az ügyben május végén született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelvvel. Jóllehet az indítvány nem köti a bíróságot, az esetek többségében ezzel egyetértő ítélet születik.

Ha a magyar szabályozást meg kell változtatni, az szakértői becslések szerint százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést üt a költségvetésen − más szemszögből viszont ennyivel javul a cégek likviditási helyzete.