A jogszabályt 130 igen. 54 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett szavazta meg a parlament pénteken. A sportfogadással összefüggően változik a koncessziós törvény, amely így megengedi, hogy külföldi székhelyű társaságok is szervezhessenek távszerencsejátékot Magyarországon, ha megfelelnek a magyar jogszabályoknak és megbízhatónak minősülnek.

Ennek feltétele, hogy valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 ezer forintot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe. Feltétel még, hogy egyik bankszámláján sem volt 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 ezer forintot meghaladó értékű végrehajtási eljárás.

További feltétel, hogy a működése során - azzal összefüggésben - nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintot meghaladó bírsággal sújtották volna. Az engedélyt kiadó államban legalább három éven keresztül szervezett távszerencsejátékot, továbbá a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta.

A koncessziós törvény módosítása kimondja, a koncessziós díj csak akkor emelhető, ha annak feltételei szerepeltek a szerződésben. A koncessziós díjat eddig kötelezően kellett emelni a KSH fogyasztói árindexével. A módosítás ezt kizárja akkor, ha a jogszabályi minimum felett vállalta valaki a koncessziós díj fizetését.

A törvény a távszerencsejáték adóját a tiszta játékbevétel 20 százalékáról 15 százalékára csökkentette. A felügyeleti díj felső limitje pedig 50 millióról 10 millió forintra csökken.

Végül a sport törvény kiegészült azzal, hogy a távszerencsejáték adójának a meghatározott része is - a Magyar Labdarúgó Szövetség útján - a labdarúgásra fordítandó. A meghatározott rész a sorsolásos játéknál 12 százalék, míg a bukmékerinél 50 százalék.