A kap a kezdetekről azt hallotta, hogy a rezsicsökkentések hajnalán kormányzati megrendelésre készült egy közvélemény-kutatás arról, hogy mely rezsitételeket tartja a legfájóbbnak a lakosság. Az így összeállított listán az internetezéshez kapcsolódó költségek hátra sorolódtak. Ebből pedig a kormányfő környezetében azt a következtetést vonták le, hogy a netezés terhei alkalmasint emelhetők, az nem fog társadalmi ellenállást kiváltani. A Figyelő szerint az ötletet Rogán Antal frakcióvezető "menedzselte" a miniszterelnök előtt, de abban - a sajtóhíreknek megfelelően - valami része volt az egyik telekommunikációs cégnek is.

Elmúltak a a gyermekévek?

A lap egy kormányzati forrása pedig a következő példával próbálta elmagyarázni, hogy miért lehet félreértés az új adó miatt. "Amikor az első autók megjelentek az utakon a múlt század elején, még senki nem gondolt arra, hogy ezekre adót vessenek ki. Aztán idővel a kocsikból is épp olyan adótárgy lett, mint az ingatlanokból. Ez a helyzet az internettel is, húsz éve nyilván szóba sem jöhetett a megadóztatása, de a gyermekévek elmúltak".

Abban, hogy mégis kitolódnak a gyermekévek, nem csak az utcán tüntetők sikere fedezhető fel. Állítólag a vártnál sokkal hangosabb lett a holdudvar hangja ebben az ügyben. Mások mellett Csermely Péter, Bayer Zsolt, vagyis a jobboldal vezető véleményformálói közölték egyértelműen elutasító álláspontjukat a netadóról - írta a Figyelő.