A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A kétmillió forint áfatartalom feletti kibocsátott számlákról minden cégnek jelentést kell készítenie, a beszerzéseknél pedig az ilyen befogadott számlák mellett azokról a partnerekről is adatot kell szolgáltatni, amelyektől az adott időszakban (hónapban vagy negyedévben) több mint 2 millió forint áfatartalmú árut szerzett be vagy szolgáltatást vett igénybe a vállalkozás. Az adatszolgáltatás alól a számlák feldarabolásával sem lehet kibújni, hiszen az értékek összeadódnak.

Az adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell továbbítani. A hatóság minden ügyletről két irányból kap jelentést: egyrészt a beszerzői, másrészt az eladói oldalról − ha eltérést tapasztal, ott érdemes körülnézni. Az adatok a kockázatelemzésekben lesznek hasznosak, pluszadalékot jelentenek majd az ellenőrzendő társaságok kiválasztásában.

Az első tapasztalatok alapján az adatszolgáltatás legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy összeghatárhoz kötött. Ha nem lenne ilyen határ, akkor egy egyszerű szoftverfejlesztéssel meg lehetne oldani az adatok kigyűjtését a számviteli rendszerekből − mondta a Napi Gazdaságnak Ágoston Péter, az RSM DTM partnere. A nehézség nem is az eladói oldalon van, hanem a beszerzőin, hiszen itt az értékhatár feletti számlák mellett az egyes partnereket is figyelni és jelenteni kell.

A kétmilliós értékhatárt célszerű lenne lejjebb vinni, a kisebb összegek esetében is igen hasznos volna ugyanis az adatbázis felállítása. Minimális értékhatárt csak azért lenne érdemes mégis húzni, hogy a kisebb tételekről ne kelljen jelenteni − ezzel az adatok leválogatása és továbbítása is könnyebbé válna. Talán megfontolandó az összeigazítás a készpénzes kifizetések felső határával, ami 1,5 millió forint és 405 ezer forint áfatartalom.

A viszonylag magas korlát beiktatásának technikai okai voltak: az adóhatóság szervere nem tudta volna kezelni az alacsonyabb értékhatárhoz tartozó, nagyságrendileg több információt. A fokozatos bevezetés korábban bevált gyakorlat, viszonylag kisebb körre jól kidolgozott rendszert később könnyebb bővíteni. A kérdés az, hogy az adóhatóság miként tudja majd felhasználni a rendelkezésére álló adatokat − ugyanez vonatkozik majd a pénztárgépek által nyújtott adatokra is.