A lap szombati számában Soós Andrea, a felperes ügyvédje elmondta, hogy a keresetet az Alkotmánybíróság februári döntésére alapozta, amely kimondta: a különadó nemzetközi szerződésekbe és az uniós jogba ütközik, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság három hasonló tartalmú ítéletére.

Úgy tűnik, hogy a NAV-nak vissza kell majd fizetnie a pénzt, amit a végkielégítésekre az Orbán-kormány által kivetett, 98 százalékos adóból szedtek be. A 98 százalékos végkielégítés-adó volt 2010-ben a második Fidesz-kormány egyik első intézkedése, Orbán Viktor a "pofátlan végkielégítések" ellen szeretett volna vele fellépni. Valószínűleg a kamatot is vissza kell fizetni, ami ilyen nagy összegnél bőven lehet több millió forint. Annyi könnyebbséget viszont kap az adóhatóság, hogy a pénzt nem automatikusan, csak igénylésre kell visszaadni. Aki úgy érzi, hogy jogtalanul adóztatták meg a végkielégítését, legkésőbb idén őszig kérheti vissza a pénzét.

A mostani ítéletet a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hozta, nem lehet már ellene fellebbezni. A NAV esetleg még a Kúriához fordulhatna, de ennek valószínűleg nem lenne értelme, mert a munkaügyi bíróság csak egy alkotmánybírósági döntést hajtott végre. Az Alkotmánybíróság februárban mondta ki, hogy nemzetközi szerződésbe, például az emberi jogok európai egyezményébe ütközik a különadó. A szerződésben szerepel egy olyan pont, hogy "senkit nem lehet a tulajdonától megfosztani".

A Népszabadság szerint a döntés miatt hatmilliárd forintot veszít majd az állam.