Az EU-ban teljes GDP arányos adóteher, vagyis az adók és társadalombiztosítási járulékok összege a GDP százalékában, 2011-ben 38,8 százalékra emelkedett a 2010-es 38,3, illetve a 2009-es 38,4 százalékos rátáról. A teljes adóteher az eurózónában 39,5 százalékra nőtt a 2010-es 39, illetve a 2009-es 39,1 százalékos rátáról.

Az adóteher mértéke a tagállamok között széles skálán szóródott 2011-ben: a legalacsonyabb ráták Litvániában (26 százalék), Bulgáriában (27,2 százalék), Lettországban (27,6 százalék), Szlovákiában (28,5 százalék) és Írországban voltak, míg a legnagyobb adóterhet Dániában (47,7 százalék), Svédországban (44,3 százalék), Belgiumban (44,1 százalék), Franciaországban (43,9 százalék), Finnországban (43,4 százalék) Olaszországban (42,5 százalék) és Ausztiában (42 százalék) mérte az Eurostat. Magyarországon ez a ráta 37 százalékos volt 2011-ben.

Az Eurostat szerint 2010 és 2011 között a legnagyobb ugrás az adóteherben Portugáliában volt, ahol 31,5 százalékról 33,2 százalékra ugrott a ráta, de Románia is és Franciaország sem maradt el sokkal a portugál adóteheremelkedéstől. Előbbi esetében 1,5, utóbbi esetében 1,4 százalékos volt a növekedés. Az adóteher legnagyobb mértékű csökkenését ezzel szemben Észtországban (34,1-ről 32,8 százalékra), Svédországban (45,4-ről 44,3 százalékra) és Litvániában (27-ről 26 százalékra) regisztrálta az európai statisztikai hivatal.

A munkát terhelő adó a legnagyobb bevétel

Az Eurostat szerint a legnagyobb bevétele az uniós kormányoknak a munkát terhelő adóbevételekből származott, amely közel felét teszi ki az össz adóbevételnek. Ezt a fogyasztási adók követik, ami az adóbevételek harmadát teszi ki, a harmadik legnagyobb szelet pedig a tőkét terhelő adók, amelyek körülbelül az adóbevételek ötödét adják.

Az Eurostat szerint a munkajövedelmet terhelő GDP-vel súlyozott átlagos implicit adókulcs az EU 27 tagállamában a 2010-es 35,4 százalékról 35,8 százalékra emelkedett 2011-ben. Ez az adóteher 2011-ben 22,7 százalék (Málta) és 42,8 százalék (Belgium) között szóródott. Magyarországon a munkajövedelmet terhelő implicit adókulcs 38,4 százalékos volt 2011-ben, a 2010. évivel megegyező mértékű.

A fogyasztást terhelő átlagos implicit adókulcs az EU 27 tagállamában szintén emelkedett, a 2010-es 19,7 százalékról 20,1 százalékra. A legalacsonyabb rátát Spanyolországban (14 százalék), Görögországban (16,3 százalék), Lettországban (17,2 százalék) és Olaszországban (17,4 százalék) mérték. Ezzel szemben a legmagasabb mértéket Dániában (31,4 százalék), Svédországban (27,3 százalék) Luxembourgban (27,2 százalék) Magyarországon (26,8 százalék volt 2011-ben a 2010-es 27,5 százalék után) és Finnországban (26,4 százalék) kellett fizetni.

Az EU-ban a tőkét terhelő adók átlagos szintje viszont a rendelkezésre álló adatok alapján 10 tagállamban csökkenést mutatott 2011-ben az azt megelőző évihez képest, míg kilencben emelkedést. A legalacsonyabb szintet Litvániában mérték 5,5 százalékkal, míg a legmagasabbat Franciaországban 44,4 százalékot. Magyarországon a tőkét terhelő implicit adókulcs csökkent: 2011-ben 17,3 százalék volt a 2010-es 19,9 százalékos szint után.

A magyar szja-terhelése a legalacsonyabbak között

A személyi jövedelemadók átlagos szintje az EU-ban 2013-ban 38,3 százalékra emelkedett a tavalyi 38,1 százalékról, de - mint ahogy az Eurostat megjegyzi - jelentősen elmarad az ezredfordulón mért 44,8 százaléktól. A legmagasabb szja-t Svédországban kell fizetni, itt a ráta 56,6 százalék, de ettől Dánia sem marad el sokkal a maga 55,6 százalékos arányával. Az 50 százalék feletti csoportban található még Belgium (53,7 százalék), Portugália (53 százalék), Spanyolország és Hollandia (52 százalékkal).

A legkevesebb szja-t Bulgáriában kell fizetni, ahol ez a ráta 10 százalék, ezt Litvánia (15 százalék), Magyarország és Románia (16 százalék), valamint Szlovákia (19 százalék) követi.

Lekörözzük a dánokat és a svédeket is

A társasági adók átlagos szintje az EU 27 tagálamában szintén enyhe emelkedést - 23,4 százalékról 23,5 százalékra - mutat idén a tavalyi évhez képest. A legmagasabb társasági adót Franciaországban (36,1 százalék), Máltán (35 százalék) és Belgiumban (34 százalék) kell fizetni, míg a legalacsonyabbat Bulgáriában és Cipruson (10 százalék) és Írországban (12,5 százalék). Magyarországon ez az adóteher 20,6 százalék.

A forgalmi adók (VAT) átlagos szintje is magasabb az EU-ban 2013-ban, mint volt 2012-ben: a tavalyi 21 százalékról 21,3 százalékra kúszott fel ez a szint. Az Eurostat szerint hat tagállamban emelkedtek a forgalmi adóterhelések, egyedül Lettországban csökkent ez az adóteher. Az EU-n belül az átlagos hozzáadott érték adó 2013-ban 15 százalék (Luxembourg) és 27 százalék (Magyarország) között szóródik. A magas forgalmi adókulcsokkal hazánkat Dánia és Svédország követi 25 százalékos szinttel.